A gyártásban, a laboratóriumokban és a minőségirányításban gyakran hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy egy pontatlan mérés mögött szinte biztosan egy hibás mérőeszköz áll. A valóság azonban ennél jóval összetettebb.

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a mérési hibák jelentős része nem a műszerek meghibásodásából, hanem az emberi tényezőkből ered. Egy rosszul megválasztott mérési módszer, egy figyelmetlen leolvasás vagy egy nem megfelelően előkészített mérőeszköz ugyanúgy pontatlan eredményhez vezethet, mint egy elkalibrálódott műszer.

Éppen ezért a megbízható mérési eredmény nem csupán a megfelelő mérőeszközön múlik. Legalább ennyire fontos a mérési folyamat, a kezelő felkészültsége és a következetesen betartott eljárások.

1. Nem megfelelő mérési módszer alkalmazása

Az egyik leggyakoribb hiba, hogy ugyan megfelelő mérőeszközt használnak, de nem a megfelelő mérési technikával.

Például egy tolómérő ferde felhelyezése, túl nagy mérőerő alkalmazása vagy a nem megfelelő mérési pont kiválasztása már néhány századmilliméteres eltérést is okozhat. Sok alkalmazásban ez elegendő ahhoz, hogy egy alkatrész a tűréshatáron kívülre kerüljön.

Hogyan előzhető meg?

• egységes mérési utasítások alkalmazásával,
• rendszeres gyakorlati oktatásokkal,
• standardizált mérési folyamatok kialakításával.

2. A mérőeszköz állapotának figyelmen kívül hagyása

Sok esetben a mérés megkezdése előtt nem történik meg a mérőeszköz egyszerű ellenőrzése.

Szennyeződés a mérőfelületeken, sérült mérőcsúcsok vagy kopott érintkezőfelületek mind befolyásolhatják az eredményt. Ezek a hibák első ránézésre gyakran nem is láthatók, mégis jelentős mérési eltéréseket okozhatnak.

Megelőzés:

• minden mérés előtt vizuális ellenőrzés,
• rendszeres tisztítás,
• sérült eszközök azonnali kivonása a használatból,
• időszakos akkreditált kalibrálás.

3. Hibás leolvasás és adatbevitel

A digitalizáció ellenére az emberi figyelmetlenség továbbra is az egyik leggyakoribb hibaforrás.

Előfordulhat:

• rosszul leolvasott érték,
• tizedesvessző eltévesztése,
• hibás mértékegység használata,
• elírás az elektronikus rendszerben.

Egyetlen karakter téves rögzítése akár teljes gyártási tételek visszautasításához is vezethet.

Megelőzés:

• digitális adatgyűjtő rendszerek alkalmazása,
• automatikus adatkapcsolatok használata,
• kettős ellenőrzési folyamatok bevezetése kritikus méréseknél.

4. Nem megfelelő kalibrálási intervallum

Gyakori tévhit, hogy ha egy mérőeszköz működik, akkor biztosan pontos is.

A valóságban minden mérőeszköz változik az idő múlásával. A mechanikai kopás, az ütődések vagy a rendszeres használat fokozatosan módosíthatja a mérési jellemzőket.

Ha a kalibrálás elmarad, a mérési bizonytalanság folyamatosan növekedhet anélkül, hogy ez első pillantásra észrevehető lenne.

Megelőzés:

• kalibrálási ciklusok meghatározása a használat intenzitása alapján,
• nyomon követhető kalibrálási nyilvántartás vezetése,
• akkreditált laboratórium bevonása.

5. A rutinból végzett mérés veszélye

Talán ez a legnehezebben felismerhető emberi tényező.

A sok éve ugyanazt a feladatot végző szakemberek gyakran automatikusan dolgoznak. Bár a tapasztalat rendkívül értékes, a rutin könnyen oda vezethet, hogy kimarad egy ellenőrzési lépés, vagy természetesnek vesznek olyan folyamatokat, amelyeket időnként érdemes újragondolni.

A legtöbb súlyos mérési hiba nem tudáshiányból, hanem túlzott magabiztosságból fakad.

Megelőzés:

• rendszeres belső auditok,
• ismétlődő szakmai továbbképzések,
• egymás munkájának időszakos felülvizsgálata,
• nyitott hibakezelési kultúra kialakítása.

A legjobb mérőeszköz sem helyettesíti a megfelelő folyamatot

A modern mérőeszközök rendkívül pontosak, de önmagukban nem garantálják a megbízható eredményt. A mérési pontosság mindig három tényező együttes eredménye:

• megfelelő mérőeszköz,
• szakszerűen végrehajtott mérési folyamat,
• rendszeresen kalibrált eszközpark.

Amikor ez a három elem egyszerre teljesül, a mérések nemcsak pontosabbá válnak, hanem a vállalat működése is kiszámíthatóbb lesz. Csökken a selejt, egyszerűbbé válik az auditokra való felkészülés, és nagyobb biztonsággal hozhatók meg a minőségügyi döntések.