A legtöbb vállalat számára természetes, hogy a mérőeszközöket rendszeresen kalibráltatni kell. Mégis előfordul, hogy egy frissen kalibrált műszerrel végzett mérés eltérést mutat, vagy egy beszállítói reklamáció során kiderül, hogy a termék mérete, tömege vagy egyéb jellemzője nem felel meg az elvárásoknak. Ilyenkor elsőként gyakran a mérőműszer hibájára gyanakodnak, pedig a probléma oka sok esetben a mérési környezetben keresendő.

A hőmérséklet és a relatív páratartalom olyan környezeti tényezők, amelyek közvetlenül befolyásolhatják a mérési eredmények pontosságát. A megbízható méréshez ugyanis nem elegendő egy megfelelően kalibrált mérőeszköz, a mérés körülményeinek is ellenőrzöttnek kell lenniük.

Miért ennyire fontos a hőmérséklet?

A legtöbb anyag hőmérséklet-változás hatására tágul vagy összehúzódik. Ez a jelenség a hétköznapokban alig érzékelhető, a precíziós mérések során azonban már néhány mikrométeres méretváltozás is mérhető eltérést okozhat.

A hosszméretek ellenőrzésekor például a mérőeszköz, az etalon és a munkadarab hőmérséklete lehetőleg azonos kell legyen. Ha ezek eltérnek egymástól, a hőtágulás miatt a mérési eredmény pontatlanná válhat.

A hőmérséklet az elektronikus mérőműszerek működésére is hatással van. Az érzékelők és referenciaáramkörök jellemzői változhatnak a környezeti hőmérséklettől függően, ezért a gyártók a pontossági adatokat jellemzően meghatározott referencia-hőmérsékleten adják meg.

Nem véletlen, hogy a kalibrálásokat szabályozott laboratóriumi környezetben végzik, ahol a hőmérsékletet folyamatosan ellenőrzik és dokumentálják.

A páratartalom szerepe gyakran alulértékelt

A relatív páratartalom kevésbé látványos tényező, mégis jelentősen befolyásolhatja a mérőeszközök működését és a mérési eredményeket.

Magas páratartalom esetén megnő a páralecsapódás és a korrózió kialakulásának esélye, ami érzékeny elektronikai alkatrészek vagy optikai mérőeszközök működését is befolyásolhatja. Bizonyos elektromos méréseknél a nedvesség a szigetelési tulajdonságok megváltozását is okozhatja.

A túl alacsony páratartalom ezzel szemben fokozza az elektrosztatikus feltöltődés kockázatát. Ez különösen az elektronikai iparban, valamint nagy érzékenységű laboratóriumi méréseknél okozhat problémát.

Ezért a professzionális kalibráló laboratóriumok a hőmérséklet mellett a relatív páratartalmat is folyamatosan felügyelik és rögzítik.

A szállítás után nem mindig szabad azonnal mérni

Gyakori helyzet, hogy egy mérőműszer közvetlenül a szállítást követően kerül használatba. Ha azonban az eszköz jelentősen eltérő hőmérsékletű környezetből érkezik – például télen egy hideg járműből egy klimatizált laboratóriumba vagy gyártócsarnokba –, időre van szüksége ahhoz, hogy felvegye a környezet hőmérsékletét.

Az úgynevezett akklimatizációs idő figyelmen kívül hagyása növelheti a mérési bizonytalanságot, hiszen a mérőeszköz és a vizsgált tárgy hőmérséklete eltérhet egymástól. Emiatt a kalibráló laboratóriumok szükség esetén több órás hőmérsékleti kiegyenlítődési időt biztosítanak a mérés megkezdése előtt.

Hogyan csökkenthető a környezeti hatásokból eredő mérési hiba?

Bár az ipari környezetben nem minden esetben biztosíthatók laboratóriumi körülmények, néhány egyszerű intézkedéssel jelentősen javítható a mérési eredmények megbízhatósága:

• A helyiség hőmérsékletének és páratartalmának rendszeres ellenőrzése
• A mérőeszközök megfelelő akklimatizációs idejének biztosítása
• A közvetlen napsugárzás, hőforrások és erős légáramlás elkerülése
• Megfelelő védőcsomagolás használata szállítás közben
• A hirtelen hőmérséklet- és páratartalom-változások minimalizálása

A pontos mérés mindig rendszerben értelmezhető

A megbízható mérési eredmény nem kizárólag a mérőműszeren múlik. Ugyanolyan fontos szerepet játszik a szakszerű kalibrálás, a megfelelő mérési környezet és az alkalmazott mérési gyakorlat is.

A hőmérséklet és a relatív páratartalom folyamatos ellenőrzése ma már a professzionális kalibrálási folyamatok alapvető része. Azok a vállalatok, amelyek a mérőeszközök állapota mellett a környezeti feltételekre is tudatosan figyelnek, nemcsak pontosabb mérési eredményeket érhetnek el, hanem hosszú távon csökkenthetik a selejtarányt, a reklamációk számát és a minőségügyi kockázatokat is.

A pontos mérés tehát nem egyetlen műszer tulajdonsága, hanem egy jól felépített rendszer eredménye, amelyben a kalibrálás, a megfelelő környezet és a szakszerű mérési gyakorlat egyaránt meghatározó szerepet játszik.